Annak a tükörnek, melyet mások elé tartasz, mindkét oldalán tükör legyen!

Párkapcsolati Tanácsadás

+36 30 966 20 88

agnesferjancsik@gmail.com

ÍRÁSAIM

  • HŰTLENSÉG

Mediátorként nagyon sokszor szembesülök megcsalt párok küzdelmeivel, ahogyan a hűtlenséget igyekeznek feldolgozni. Természetesen nincs két egyforma kapcsolat, és a megcsalás felfedezését követő első napok tele vannak drámai érzelmekkel, melyek percről percre változnak.” Vajon képes ezt a drámát a kapcsolat túlélni- egyáltalán élje túl?  Képes leszek valaha ismét megbízni- és egyáltalán meg akarok bízni? Mit jelent ez az egész, és hogy jutott idáig a kapcsolatunk? ”  Ezeket a kérdéseket nehéz a csalódottság utáni felfokozott érzelmi állapotban megválaszolni. Időre, és a helyzet elmélyült analízisére van szükség. Néhány tanács, mely esetleg segíthet a földindulás után a normális élethez való visszatalálásban.

1)  Mérjed fel az alapvető fizikai szükségleteidet!

Ha a kenyértörés a létbiztonságot is veszélyezteti, gondold át, van hely ahol háborítatlanul lehajthatod a fejedet?  Vannak olyan barátok, akik bizton melletted állnak és támogatnak, ha pároddal úgy döntötök, hogy egy kis távolságot szeretnétek egymástól biztosítani? Vannak gyermekek, akikről gondoskodni kell, úgy, hogy a helyzet ne váljon számukra is kínzóvá? Minél inkább összefonódott egy pár élete, annál több megfontolást, és szervezési józanságot igényel a mindennapok stabilitásának megőrzése.

 2) Mozgósítsd a küzdőképességedet!

Habár valószínűleg még nem vagy felkészülve arra, hogy komoly döntéseket hozz, mégis el kell kezdeni egy tervet kidolgozni arra, hogy hogyan gyógyítsd be a sebeket.  Ez olyan mindennapi dolgokat jelent, hogy aludj, amikor csak tudsz, menj friss levegőre olyan gyakran, ahogy csak tudsz, edz, ahányszor csak tudsz, vedd számba azokat a barátokat, akikkel szívesen megosztanád a jelenlegi helyzetet. Szóval a lelki káosz ellenére találj időt arra, hogy olyan dolgokat tegyél, amelyek általában segítenek, hogy jobban érezd magadat - mint torna, séta, napozás wellness stb. Ne úgy tekints erre az időszakra, mint amin gyorsan túl kell lenni, hanem ami azt követeli, hogy jobban figyelj önmagadra!

3) Tervezzd meg, hogyan legjobb kommunikálni a helyzetet!

Választhatod, hogy a közös együttlétek veszekedéssel, sírással telnek, vagy inkább némaságba burkolózol. Bárhogy is teszel, a lényeg hogy az a te, megfontolt döntésed legyen, hogy ne engedd magad kényszeríteni a beszélgetésre, vagy némaságra. 

Megvárod, amíg megnyugszol, és majd akkor kezdeményezel egy beszélgetést? Vagy a dolgot inkább egy terapeutával beszélnéd meg? Vagy egy semleges helyszínen tudnád a pároddal tisztázni, hogyan tervezzétek a következő heteket? Most van az ideje annak, hogy bármelyik megoldást is válasszad, azt higgadtan kommunikáld, és következetesen ragaszkodj is hozzá. A manőverezések, és csatározások hosszú távon nem célra vezetőek

4) Vedd számba a biztos támogatóakat.

Az egyik legszörnyűbb része a megcsalás utáni kezdeteknek az elhagyatottság, a magányosság érzése. Erről vagy nem szívesen beszélünk, vagy legszívesebbem mindenkinek panaszkodnánk, még ha tudjuk is, hogy ezt nem szabad. Okosan döntsél! Hogy kinek mit mondunk el az nagyon személyes dolog, és a döntésünk megfontolt kell, legyen. Annak a barátnak érdemes megnyílni, aki biztosan nem fordítja ellenünk a történetünket, és aki érzelmileg támogatni képes. Fontos, hogy a helyzet részletezésénél ne a harag vezessen, mert ez visszaüthet, ha később a kapcsolat rendbe hozatala mellett döntenél.

5) Kerüld az elhamarkodott döntést

Ahogy kerülni kell, hogy a történteket dühtől vezérelve meséld el, azt is legalább olyan fontos elkerülni, hogy a következő lépéseket elhamarkodottan tervezd meg.  Természetesen van, hogy a megcsalás a kapcsolat végét jelenti, és ezen nincs mit változtatni. Ha azonban a kapcsolat hosszabb távú, és mélyebb, érdemes a történet kezdetén kevésbé fehéren feketén lefesteni magad számára a helyzetet.

6) Ne forralj bosszút. 

Amikor mélyen megsértenek, hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy vissza kell támadjunk. Ez olyan, mint amikor fizikai inzultus ér, ösztönösen vissza karunk ütni. Érzelmileg hasonlót érzünk, megpróbáljuk megtorolni a minket ért csapást úgy, hogy igazán fájjon annak a személynek, akit a megcsalásig amúgy nagyon szerettünk.  Érdemes egy mély levegőt venni, mielőtt olyan dologra ragadtatjuk magunkat, amit később nagyon megbánunk. Gondoljunk egy pár hónappal előbbre, és mérlegeljük, hogy a mostani döntésünk akkor vajon jóvátehetetlen kárnak bizonyulna-e.

 7) Ne hidd, hogy ismered a teljes történetet, amíg valóban nem ismered meg. Ne vonj le elhamarkodott következtetéseket.

 Ha szóbeszédet, pletykát hallasz arról, hogy párod megcsalt, lehetséges, hogy túlságosan elhamarkodottan, a legnagyobb katasztrófát fogod feltételezni.  Másrészről lehetséges, hogy amikor a pároddal beszélni próbálsz erről, ő minimalizálni fogja a megcsalás jelentőségét, vagy tagadni fog. Mindenképpen érdemes a tényeket elkülöníteni a találgatásoktól, vagy feltételezésektől ebben a fázisban. Ez esetben is a józanság a legfontosabb. Hagyatkozhatunk ugyan az ösztönös megérzésünkre, de fontos, hogy ne mossuk össze a kézenfekvő tényekkel. 

8) Légy óvatos a közösségi médiával

Harminc évvel ezelőttnem jelentett gondot, hogy a kapcsolati státuszunkat hogyan, és kinek a számára tegyük publikussá. A Facebook, vagy Instagram korában ez is gondos megfontolást igényel. Bármennyire is késztetést érezhetünk arra, hogy a lelkünkben tomboló vihart széles körben megosszuk, ez egyáltalán nem szerencsés. Sokan sajnálták utólag, hogy túl gyorsan, túl sok részletét megosztották párkapcsolatuk nehéz időszakának. Különösen, ha párjukkal közös barátaik voltak. Ugyanakkor az sem túl bölcs dolog, ha úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, és továbbra is boldog fotókat posztolunk. Érdemes megfontolni, hogy egy időre szüneteltjük a közösségi médián való aktivitásunkat, és nem aggódunk azon, hogy milyen képet festünk magunkról a nyilvánosság előtt.

 

  •  FÉLTÉKENYSÉG

 A hozzám forduló klienseknél gyakran előforduló probléma a féltékenység, melynek két jól elkülöníthető szintje van.

Az egyik típus az un. megalapozott féltékenység, amikor a másik fél - házastárs, barát, barátnő - bizonyíthatóan okot ad a féltékenységre, pl. kendőzetlenül flörtöl akár a párja jelenlétében is, vagy valóban hűtlen a párjához.

A másik típus az un. feltételezett hűtlenség. Ebben az esetben nincs kiváltó helyzet, a féltékenykedő alaptalanul gyanakszik, alaptalanul vádolja a párját megcsalással. Az érintett személyre jellemző, hogy folyamatosan negatív forgatókönyveket gyárt, és gyakran beleképzeli a párját számára elviselhetetlen jenetekbe. Egy idő után már nem tud mással foglalkozni, csak a másik tetteinek, mondatainak fürkészésével, nem tud a munkájára, a teendőire figyelni. Előbb utóbb elkezd nyomozni, gyanúsítgatni, a partnere pedig folyamatosan védekezni, amely csak átmeneti megnyugvást okoz a féltékeny fél számára.

Az ilyen típusú féltékenység mindkét fél számára elviselhetetlenné tud válni, és nagyon káros következményei lehetnek a párkapcsolatra.

Mivel magyarázható az ilyen típusú önsorsrontó féltékenység?

Az esetek túlnyomó részében önbizalomhiány, önértékelési zavar áll a hátterében. Az önértékelési problémák mélyén pedig leggyakrabban a gyermekkorunkban átélt anya-gyermek kapcsolat sérülései állnak.

Ebben a viszonyban tanuljuk meg ugyanis, hogy milyen egy másik emberrel kapcsolatba kerülni. Tőle tanuljuk meg, hogy milyen lehet maga a kapcsolat (biztonságos, kiszámítható, szoros, vagy épp az ellenkezője, bizonytalan kiszámíthatatlan), hogy milyen lehet a másik személy (elérhető, ott van, ha szükség van rá, szeretetet ad, vagy éppen elérhetetlen, egyáltalán nem, vagy csak nem megfelelően reagál a szükségletekre, vagy nem ad megnyugvást hozó szeretetet), és milyen vagyok én (jó és szerethető vagyok úgy, ahogy vagyok, vagy éppen ellenkezőleg, engem nem, vagy csak bizonyos feltételekkel lehet szeretni).

Kutatások igazolták, hogy „párkapcsolati nehézségeink, problémáink, konfliktusaink, vagy éppen sorozatos kudarcaink ezeknek a korai tapasztalatoknak a számlájára írhatók, amelyek anélkül hatnak, hogy tudatában lennénk létezésüknek.” (Orvos-Tóth Noémi: Mi közöm anyádhoz? Mipszi 2016/1 szám)

Mi a megoldás a féltékenység legyőzésére?

A probléma spontán módon is megoldódhat. Munkában elért sikerekkel, empatikus, támogató, megértő partnerrel nőhet az érintett fél önbizalma, és ezáltal a féltékenység is megszűnhet.

Ha azonban a féltékenység vissza-visszatér, és nem sikerül önerőből úrrá lenni ezen a gyötrő érzésen, érdemes szakmai segítséget kérni.

Forrás:

Dr. Pálvölgyi Rita: Gyötrő féltékenység - Az egyik legelemibb érzés 2017.07.11. http://www.webbeteg.huOrvos-Tóth Noémi: Mi közöm anyádhoz? Mipszi 2016/1 szám

  

  • A mediáció és a pszichoterápia közötti különbségek

Pszichoterápia

A pszichoterápia – amelyet csak pszichológus vagy szakorvos végezhet – lélektani eszközökkel közelíti meg a lelki eredetű problémákat és magatartászavarokat. A terápia során a pszichológus igyekszik fényt deríteni a kóros vagy rosszul működő lélektani folyamatokra, és hozzáállásbeli vagy viselkedésbeli változást kíván elérni a páciensben. A terapeuta célja a nem jól működő pszichológiai reakciók szintjeinek és jelentéseinek feltérképezése.

A pszichoterápia fókuszában a múltbeli események és azok miértjei állnak.

A pszichoterápia általában mélyebb lelki, személyiségbeli változást tűz ki célul.

A pszichológus a terápia során a problémák gyökerét igyekszik megkeresni.

Mediáció

A mediáció a problémák által generált konfliktusok kezelésében nyújt segítséget.

A mediátor a konfliktus kezelésére koncentrál, ezért elsődleges feladata, hogy segítsen a feleknek a tárgyalási stratégiák kialakításában.

A mediáció fókuszában – szemben a pszichoterápiával – a felek jelenlegi igényei és szükségletei állnak, amelyek mentén kialakítható a kapcsolat jövőbeli működése.

A mediáció célja elsősorban a kommunikációs elakadások feltérképezése és ezen akadályok elgördítése.

A mediátor célja elsődlegesen az, hogy segítsen a klienseknek megfogalmazni érzelmeiken keresztül az igényeiket és szükségleteiket, amelyek segítik a kölcsönös megértést.

Bár a mediációnak lehetnek terápiás hatásai is, alapvetően nem célja, hogy lélektani változásokat idézzen elő a felekben.

A mediáció, mivel konkrét problémákkal foglalkozik, rövidebb ideig tart, mint egy pszichoterápia.

A párkapcsolati / házassági mediációban;

- a felek képessé válnak meghallani a másik igényeit, és saját szükségleteiket is képesek megértetni a másikkal.

- a felek kimozdulnak pozíciójukból és bejárnak valamiféle utat, amelynek köszönhetően nem csak a konfliktus dinamikája változik meg, de az egymás illetve a probléma iránti viszonyulásuk is. Elképzelhető, hogy egy konfliktust nem lehet véglegesen megoldani, viszont ha a felek megértik egymás érzelmeit, motivációt és szándékait, az indulatok csökkenhetnek, és megszűnhet a tehetetlenség érzése.

A folyamat sikerét a felek hozzáállása és elkötelezettsége is nagyban befolyásolja.

Források:

Kelly, B. Joan: Conflict Resolution Quarterly: Mediation and psychotherapy: Distinguishing the differences. (Abstract) Volume 1983, Issue 1, September 1983, Bacsó Flóra: A párkapcsolati mediáció lehetőségei (2013), Kertész, Tibor: Mediáció a gyakorlatban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010.

 

  • Szeresd a párod jó tulajdonságait!

A hozzám forduló pároknál gyakran veszem észre, hogy mennyire egymás negatív tulajdonságaira koncentrálnak. Mintha elfelejtenék, hogy egykor kibe is szerettek bele, hogy mik voltak azok a pozitív tulajdonságok, amik miatt egymást választották.

Pedig, ha egy kapcsolatban egymás tetteinek negatív megítélése válik uralkodóvá, az nem csak a kapcsolat jelenét és jövőjét, de még a múltját is képes megmérgezni. Megfigyeltem, hogy azok a párok, akiknél az ilyen típusú ellenségeskedés válik mindennapossá, hajlamosak átírni a múltjukat, mindazt, amit megismerkedésükkor annyira vonzónak találtak. Beszélgetéseink során gyakran tapasztaltam, hogy az ilyen párok még a legszerelmesebb időszak eseményeit is negatív, félresikerült epizódokként idézték fel.

Az ilyen magatartás pedig a párkapcsolat számára nagy veszélyt hordoz, mert ha az egyik fél kizárólag párja hibáira koncentrál, előbb-utóbb képtelen lesz észrevenni annak pozitív tetteit, és ez a kapcsolat elkerülhetetlen csődjéhez vezethet.

Tanácsadásaim során az ilyen pároknak azt a feladatot szoktam adni, hogy tegyenek minden nap pozitív gesztusokat a másik felé, de erre ne hívják fel a másik figyelmét, majd a következő találkozásunkkor számoljanak be mindketten arról, hogy tapasztaltak-e párjuk részéről bármilyen pozitív megnyilvánulást. Az esetek zömében a párok maximum 50%-át veszik észre mindannak, amit társuk igyekezett pozitív gesztusként megtenni.

De mire is jó, ha társunk pozitív tulajdonságaira koncentrálunk?

John M. Gottmann amerikai pszichológus szerint „A házastársadról és házasságodról kialakított, alapvetően pozitív vélemény a legerősebb védőbástyának szokott bizonyulni a nehéz időkben.”

Ha a párunk pozitív tulajdonságaira koncentrálunk, és nem hagyjuk, hogy átvegyék az uralmat a negatív érzések, meg tudjuk őrizni az iránta érzett szeretetet és tiszteletet.

A szeretet és tisztelet érzése pedig csodálatos hatással van a konfliktusainkra.

Ugyanis ha tisztelem a páromat, kisebb valószínűséggel fogok durván viselkedni vele nézeteltérések esetén, továbbá kevésbé fogom feltételezni róla, hogy egészen biztosan rosszat akar nekem.

Sok pár úgy fogalmaz, hogy erőltetettnek tűnik számára, hogy a másik pozitív tulajdonságaira figyeljen, és még meg is dicsérje azokat. Nekem meggyőződésem, hogy ez nem erőltetett, inkább sokak számára szokatlan. Sajnos társas kapcsolatainkban is szeretjük előbb észrevenni a másik hibáit, mint az erényeit, és a dicséret sokak számára gyanús viselkedés (biztos akar tőlem valamit). Pedig érdemes rászokni!

Olyan tulajdonságokra és cselekedetekre kell figyelni, amelyeket értékelni tudunk a másikban, aztán fontos ezt a másik tudtára is adni!

Erre jó gyakorlat például, ha minden nap felírunk egy dolgot, amelyet nagyra értékelünk a másikban, majd minden hétvégén ezt felolvassuk egymásnak.

 

  • EMPÁTIA

Érezte már úgy, hogy magányos a párkapcsolatában? Hogy egyedül van a problémáival, gondjaival?

Előfordult már Önnel, hogy a munkahelyén megbántották, és amikor este rosszkedvűen hazaért, és az arcára volt írva a bánat, a párja ezt észre sem vette?

Vagy amikor egy olyan problémát mesélt el a párjának, ami Önt érzelmileg megviselte, a párja csak annyit mondott: „Már megint hisztizel”?

Vagy egy másik hasonló esetben, ha a párja meg is hallgatta, elkezdte Önt hibáztatni, kioktatni, vagy jó tanácsokat adni?

Ezekben az esetekben mind-mind azt érezzük, hogy egyedül vagyunk, magunkra maradunk a problémánkkal. Úgy érezzük, hogy a párunk nem ért meg minket.

Valójában, amit ilyenkor hiányolunk az az empátia.

Az empátia az, amikor a másik érzékenységet mutat  lelki állapotunk iránt, amikor BELEÉLI magát  a mi helyzetünkbe, és EGYÜTT érez velünk.

Azonban egy kapcsolatban, minden dologhoz mindkét félre szükség van. Empátiát mutatni csak olyan valaki iránt lehet, aki az együttérzésre nyitott.

Fontos, hogy aki együttérzésre vágyik, az képes is legyen kimutatni ezt a vágyat.

- Van, aki úgy érzi, hogy nem engedheti meg magának, hogy a másik gyengének lássa.

- Van, aki magának sem ismeri be, hogy problémája van.

- Van, aki csak úgy tudja megfogalmazni az érzéseit, hogy duzzog, vagy kritizálja közben a másikat.

Azonban így nehezen válthatunk ki empátiát a partnerünkből. Fontos, hogy a másik kritizálása nélkül merjük elmondani, hogy mi fáj nekünk, hogy merjünk az érzéseinkről beszélni.

Hogyan lehetünk empatikusak?

- Csendben hallgassuk végig a párunkat. Ne tegyünk fel kérdéseket, ne szakítsuk félbe.

- A másik érzéseire figyeljünk, ne a tartalomra.

- Ne ítélkezzünk! Egyszerűen csak fogalmazzuk meg, amit látunk rajta: „Látom rajtad, hogy szomorú vagy. Értem, hogy ideges vagy.”

Vagy egyszerűen mondjuk azt „Fogalmam sincs, hogy mit mondjak, de örülök, hogy elmesélted.”

- Legvégül azzal mutathatjuk ki legőszintébben a párunknak, hogy nincsen egyedül, ha megöleljük, vagy megfogjuk a kezét.

Ne sajnáljuk az időt, egymás megértő meghallgatására!

Ha külső segítőre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!

Marie Clare cikkek

Beszélj hozzá!

2015.04.30

1 | 2 | 3